Elindulnék...

…féltesz, szeretlek,
szeretsz, féltelek,
elindulnék, vinne utam
de fájdalmat okoznék vele,
és soha nem bocsátanám meg önmagam bűnét,
a félelmed ködös képét,
amin keresztül könnyed kerekded alakja
hullana tenyerembe
miként az árnyékok között kereslek,
mert sötét alakok közé taszítana
általad meggondolatlannak hitt gyermeki cselekedetem,
miként vágyaimat űzve
kergetnélek kétségbeesésbe,
egészen érkezésem pillanatáig,
és gyűlölném minden úton töltött percemet
ami közelebb repít feléd
ha tudom, általad élt pillanatok ólomsúlyai
a perceket gyilkosan kaszaboló év-érzetté mérgezné…
ezért csendben vágyakozom csak utánad,
és a sárguló holdasszony titokzatos fénye alatt
hazavágyó szívem emlékképei közt kutatlak…

Moha