Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. március 21., vasárnap

Szerelmes lüktetésed




Mosolyom rózsája szirmot bontott arcomon
amikor hangod bársonyát elém terítetted
érezve ajkaimon finom, szelíd csókod
szívemet az izzó vágy, egyre melengette.

Olthatatlan szomjúsággal, ittam kedves szavad
szemedbe merítettem smaragd tekintetem
szívem melegével átölelted magad
maradj ölelésében, hisz lágyabb, mint a selyem.

A szerelmes lüktetésed végig járta testem
nap ízű aszúcsókomat megittad bódultan
örömtől született szemem sarkán könnyem
mellkasodra rogytam, szerelemittasan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése