Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. március 15., hétfő

Mindig más




betűkből fonva
mint
a gyep-kerítés
körülöttem szavak
csüngenek szerte
ahogyan sálam
legvégén a rojtok

gondolataim
most
merre
barangoltok

írnom kellene
mindig ígérem
csak a legszebb
húr
zenélő hangját
fogom neked adni

s mindig más jön
hisz tudtam rég
eljön az még
hogy
meg foglak siratni

gyémant

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése