fohászkodnak a koldus percek
a szeszélyes és hiú pillanatnak
a szenvedély el ne menjen
maradt még finom csók falat
házfalnak dől a pirkadat
ébreszti az utcai zajokat
a fény elől a titkos árny
madár rajban elsuhan
a csend egy széttört persely
gurulnak a szépség garasok
kapkodva néhányat felszed
a szerelem elállja az ajtót
füledbe súgom halkan
hívogat az ajkad
édesen marasztalnak
a balzsamos csókok.
Simon Roland
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése