Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2010. március 6., szombat
Bennem
Kéjesen még nyújtózol egyet…
…hozzám simulsz,
érzem, ahogy megszületik
sejtjeidben a türelem,
(mozdulatlan idő)
és a mandulaízû csendben
újrateremted világomban
a rendet.
Faházi Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése