egy pillanatra megállt a Nap
mert felidézte arcodat
lángvörös lett a fénylő korona
és a kihunyni készülő tűz újra fellobbant
mert vágyat keltett benne ajkad mosolya
egy pillanatra elállt a Szél
mert rád talált és bőrödhöz ért
csodálva tested köré fonódott
és a tombolni készülő vihar
szelíd öleléssé oldódott
egy pillanatra fény öntötte el az éjt
mert a villanásban Téged látni remélt
fellobogtak a csillagok
és az elbújni készülő Hold
reménykedve kereste lábnyomod
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése