Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. szeptember 10., szombat

Tudod...




Tudod, talán azért van a távolság, mert vannak dolgok, mik attól szépek, hogy megérinthetetlenek, messziről szabad csak nézni őket, hogy ne veszítsenek a hamvasságukból, hogy ne törjön le a szárnyuk, hogy ne romoljon az illatuk, hogy ne látszódjon a hibájuk, ne tépjék le az arra járók, hogy megmaradjanak annak, aminek születtek, ne legyen rajtuk ujjlenyomat, ne veszítsék el a ragyogásukat, ne lehessen átalakítani, elrontani, vagy javítani rajtuk, igába fogni, megszelídíteni se lehessen, hogy ne akarjuk használni,esetleg kihasználni, hasznot húzni belőlük, ne tegyük őket magunk számára praktikussá, ne rángassuk az égből a földre őket, mert fenn van az otthonuk, ott van a gyökerük, mi csak a virágjukban gyönyörködhetünk, hogy megmaradjanak hétköznapokon ünnepnek, isteneknek, akiknek a lélek emel oltárt.


.kaktusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése