Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. július 1., szerda

Ha kell, egyedül



most szóljak?
minek.
csendben leszek.
a válaszokat,
mind tudod… s hirdeted!
az, hogy bennem, mi van,
ugyan!
miért érdekeljen!?
(remeg kezem,
s szívem is idebenn.
fáj az Élet.
dobál jobbra, balra,
mint egy lyukas hajóban
egy végtelen tengeren.
hiszed, süllyedek, de nem.
meglehet fontos kapaszkodónak
hittem, hitem.
szerelmedben, két szemedben,
kezeidben… ott volt minden.
Ott volt minden?
nem.
saját törvényeidben vannak szavaid,
s hogy szívedben, mi van,
az még Téged sem érdekel.
ígérem mégis: nem halok bele!
sem érted, sem miattad…
túlélő leszek,
s igaz szerelmemet,
átviszem a túlsó partra,
ha kell, egyedül.)

Mirian

Enya - The Mists Of Avalon - Viviane




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése