Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. július 19., vasárnap

A szerelemben



Rolad álmodtam:remény örvénylik körülöttem,
A képzelt íz már maga is olyan édes,
hogy elbűvöli érzékeim ...

Álmomban megint velem voltál,
Hosszú csókkal ringattál,
Testemet ajkaddal befedted,
Puha paplan, megölellek.
Testem kilép a semmiből,
Átlép hozzád megannyi
Szenvedélyből.
Ketten ...
Kelünk át Óceánon,
Szerelmes-hajnali
Álomvilágból.
Szárnyra kél a griffmadár,
Öröklétbe ringattál.
Nincs határ...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése