Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. július 25., szombat

Álmomban előtted álltam...



"Furcsa álmot láttam,
Álmomban előtted álltam.
Furcsa világ az álom,
Azt mutatja amire vágyom.
Tudja mit szeretnék,
Tudja, ha veled lehetnék...

Az álom oly valós,
Mégis oly valótlan.
De oly jó volt álmodni,
Oly jó volt álmomban.
Ilyen szépet még soha...
Sohasem álmodtam!

Hisz valóban...
Isten a legjobb szobrász,
S Te vagy legszebb műalkotása.
Égi angyaloknak
Élethű földi mása.
Álmomban veled voltam
De jött a reggel,
S ágyamban nélküled,
Egyedül ébredtem fel.

Álmomban velem vagy ,
Ezt hívén...
Szép szádat csókoltam...
De a párnát csókoltam én.
S miközben karom
Ölelni vágyta testedet.
Csak a párna pelyheit
Ölelte helyetted...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése