Körbejártam a szobák
viaszba fúlt csendjét,
aztán hangod hallottam,
mögöttem zenéltek szavaid…
…de nem voltál ott.
Belém fúlt józan eszem
ahogy
futva kerestelek,
s közben
elhullajtottam
gyémántszín
lélekcserepeimet.
Sósan peregtek.
Majd megleltelek végre,
mikor összeroskadva,
behunyt szemmel
felidéztelek.
Moha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése