Mert ha nem lesz többé, mi életre hív,
rózsapárádból lesz gyilkos-kezű végzet
szikrás örvénnyé háborul a szív,
s te mélyébe vésed a véres ürességet.
Te, aki hajdan heves gyönyör voltál
ma halálod üszke hamujába hullsz,
romjaidba hever a neked épült oltár,
te, átkozott szerelem, mondd, miért múlsz?
Vörös liliom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése