Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. január 16., szombat

Carmen Rebelle




Tudom, szerelmed lázadó madár.
Nem zabolázza meg sem babusgatás, sem
kalitka. Sorsa hirtelen halál.
S addig? Naponta változó halálnem.

Naponta állsz rugós bicskák elé
vagy semmisülsz meg harmincféle nászban,
pengét emel rád minden Don José
s öngyulladásod pusztít, hol csak ágy van.

Nem kárhoztatlak én vadságodért
s nem félek tőle. Végleg elfogadtam.
Letörlöm csókjaid nyomán a vért
s visszacsókollak, nálad is vadabban.

Baranyi Ferenc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése