Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. január 24., vasárnap

A tükör túloldalán




Hiába esik a hideg tömegoszlató
te már úgysem érkezel,
pedig reményre ágyazott a szél,
most fáradtan átölel,
reszkető cseppekre bomlik a magány
az emlékek polcán,
átlátszó csendekbe takarva
a tükör túloldalán.

Török József

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)