Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2010. január 30., szombat
Csendben tűrök..
Feszül...vibrál...lüktet,,
tépik lelkem a gondolatok,,
rám hajol az árnyék,,
a nap is..
a felhő mögött ragyog,,
csendben tűrök,,
sikoly néma,,
fekszem az ágyamon,,
s vendégségben van az öröm,,
a jövőt még nem látom,,
míg felhő takarja a napot…
Maszong József
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése