Szólok hozzád, mert azt remélem, itt vagy.
Ha tudnám, ha biztosan tudnám,
hogy megtaláltalak,
és valahol itt vagy,
akkor kevésbé fájna, a fáj,
akkor, amit írok neked,
az is másról szólna.
Ha úgy keresnélek,
Hogy nem hinném a csodát,
hogy mindenhol rád találok,
akkor csoda se lenne,
És sehol nem találnálak.
Ha nincs csoda,
és nem vagy a vonal végén,
akkor az érzés hazudik.
Ha az érzés becsap,
akkor a szavak nem a lélek szavai,
Akkor ez az utolsó tévedés.
Más a szavadnak az értelme,
ha nem nekem mondod,
de nekem szól,
és én rátalálok,
a napban is,
a holdban is,
a dalban, is,
a rigófüttyben is.
Más a szavam értelme,
ha nem neked mondom, de,
ha meghallod, tudod,
csak hozzád szólhatnak,
sok milliárd ember közül,
csak hozzád tartoznak
Nem adhatsz nekem,
mert kifosztanál,
nem adhatok neked,
mert kifosztanálak,
de, ha az érzés időtlen,
ha egymásra talál,
ha egymásba olvad
akkor, a csodánk valódi
és túl éli a bilincseinket.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése