Egymás szemében
másképp látszik a holnap;
vigyázón ujjak fonódnak
s köréd csendesül - fénnyé
sűrűsödik egy csókban.
Tüdőd szorul és levegőt
remél az átadott sóhaj,
s meghalsz a bűvös pillanatra
míg két lélek eggyé olvad.
Mégis édes bilincsedben
szabadabb vagy mint
csengése a szónak;
s ugyanazon pályán,
változatlan ívben
szelíd sugarú hajnal
bíbor csókján ismétlődik,
de már másképp
ragyog minden holnap.
Marien
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése