A könny sója marja selymes arcomat
nem bírom már tovább, széttépem láncaim
összeszűkült tüdőm levegő után kap
kisimulni vágynak összegyűrt álmaim
Nem bírom már tovább, élni akarok
érezni illatát a közelgő tavasznak
még egy szárnycsapás és elrugaszkodok
örül a szívem a végtelen magasnak
Akarok látni szivárványszíneket
az élet ízét vágyom ajkamon
festeni vágyok gyönyörű rímeket
nektek írt énekem csak életről szóljon
Ajkaim is vágynak őrült nevetésre,
hogy boldogság illata járja át a lelkem
éhes vagyok nagyon igazszeretetre
szabadságra vágyik minden szívverésem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése