Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. június 29., szerda

Kötődés


Az élet nem egyszerű
Sok minden fáj.
Lelkünk is gyűrődik
Nem bír úgy már.

Figyeld a szemem mert
Látszani hagyom, hogy
Szeress egy kicsit és
Vigyázz rám nagyon !

A szavaknak súlya van
És némelyik teher.
Alattuk összeroppan lelkem,
Romokban hever.



Megmozdul a törmelék.
Kicsiny teste megremeg.
Segíts rajta kérlek,
Mentsd meg a lelkemet !

Emeld fel magadhoz és
Tartsd ott a fényben, hogy
Lelkem a lelkedben
Örökké éljen.

Kaprinyák Attila

2 megjegyzés:

  1. Gyönyörű verseket olvastam és szép képeket láttam most is, kedves Ernest!
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm,örvendek,hogy meglátogattad a blogom és elolvastad e szép verseket.Valóban gyönyörűek!

    VálaszTörlés