A horizonton kúszik már az este
Szürke homály lapul a fák felett
Az égbolton halvány csillagfény gyúl
Körülöttünk árny és titok leng
Hadd hajtsam válladra fejem
Ölelj át Kedves, ringass szelíden
Feledhessem fájó bánatomat
Érintsd lelkem lágyan, csendesen
Emeld fel gyengéd kezeddel bús fejem
Töröld le arcomon pergő könnyeim
Hűsítsd lázam, múljon a reszketés
S hozzanak békét, nyugalmat álmaim.
Fazekas Margit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése