Elmémben sokszor a Nagypéntek eseményeit forgatom,
s felkiált bennem a gondolat:
"Hogy tehették ezt Veled, Uram!?"
Megkorbácsoltak, megköpdöstek,
keresztre feszítettek,
Téged, a bûntelent.
De rögtön magamba nézek, s látom
én sem vagyok különb náluk.
Bûnbánó lélekkel jövök Hozzád, Úr Jézus,
mert szavaimmal, tetteimmel
hányszor én is megfeszítelek.
Sokszor gyors vagyok a szólásra,
mikor hallgatnom kellene,
s hallgatok, ha beszélhetnék Rólad.
Az érzéseim és vágyaim csapdája les reám,
máskor fogságba ejt egy gondolat.
De ha Terólad elmélkedem, Uram,
a szívem újra felvidul,
mert tudom, hogy Nagypéntek után
Húsvét vasárnap következik.
Betölti szívemet a hála,
hogy feltámadtál, Uram,
s általad van bûnbocsánat.
Kérlek, mosd le minden vétkemet,
és segíts, hogy legyek
örökké hálás, hûséges,
szolgáló gyermeked.
Zsótér Mária
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése