Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. március 18., péntek

Ha valaha volt családod, és pénzed,



Ha valaha volt családod, és pénzed,
örömöd-szülte heves kacagásod,
volt esélyed élni gyönyöröktől égve,
ünnepelted egyre sorsba ájulásod,

majd kihűlő szóként odalett minden,
s már nem ragyognak rád aranyhajnalok,
csak múltad rémlik fel porló messzeségben
a lét lucskos fagyában minden tetszhalott

imádkozni tanulsz, könnyed sója éget
örökkön borongva siratod magad
jusson eszedbe, nagy tolvaj az élet
mindentől megfoszthat egy pillanat alatt.

Vörös Liliom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése