Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. szeptember 29., szerda

Agyagból, sárból




létem bomló iszapjába
mit az idő kiterít a kőre
formázza lágy érintéssel
arcod hitem istennője

lehet-e másképp, nem tudom
vállamra venni ezt a terhet
agyagból, sárból kiégetni,
gyémánt reményű szerelmet

Mátyus Attila

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése