Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. szeptember 23., csütörtök

Mellettem kivont karddal megoldhatatlan gondjaim állnak sorfalat.





Én úgy hallgattam
az éjjel:
nyitott szemmel
feküdtem a sötétben.
Hallom,
amint felettem
jó erősen ver
a szívem,
visszhangzik bennem
sámándobok ritmusa
üzeni: élek.
Mellettem
kivont karddal
megoldhatatlan
gondjaim
állnak sorfalat.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése