Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. szeptember 18., szombat

Akarsz-e?







Akarsz-e egy lenni velem
S halkan, vad érzelemmel suttogni a nevem
Akarsz-e új tereket átszelni velem
S nem törődve semmivel játszani csendben

Akarsz-e csillag lenni hatalmas egeken
S míg el nem fáradsz átúszni hatalmas tengereken
Akarsz-e életem lenni
S lelkedet adni értem
Csókjaidat adni szerelmemhez mérten

S ha egyszer, talán holnap talán soha
Talán mikor míg élek, talán mikor már nem lesz életem ily mostoha
S akkor az életem végén újra veled leszek
S halkan, vad érzelemmel suttogom majd neved


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése