![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvp20sBPurIV_kSgyQKgHsMlWAoAqntoZoLDXeN1M8sYSmTCTKzpQcZ6vA83_yM89AXqaeKXE6NqYQatsidj7rMh2iJbD_sGQv0wV59IospO_DzDayjvlZ12LBowSEW6T0wONDoQpdQA/s400/blog_mit+kezdjek+%C3%A9n.jpg)
Arcodra simuló szavaim
Elfutó pillanatképet motoznak,
Beléd botlanak, s Rád fészkelik
Távoli sóhajom éjkék fodrát.
/Üzennék, de ajkamból kibomló szavaim
Feloldanák pillantásod nesztelen nyomát/
Csak összezsugorodott alakom
Bámul rám értetlenül,
Ha zöld szememben elfekszik
Múltunk visszapillantó ezüstje.
Bebújnék rejtőzködő mosolyod alá.
Álmodnék... álmodnék... álmodnék...
phaedra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése