Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 16., hétfő

Mihai Eminescu MIÉRT NEM JÖSSZ



Lásd, a fecskék messze szállnak,
Hull a lombja a vén fának,
Éket, pompát elvisz az ősz, -
Miért nem jössz, miért nem jössz?
Karjaimba jöjj el megint,
Űzd el tőlem a bút, a kínt,
Árva fejem hadd pihenjen
Kebeleden, kebeleden!
Emlékszel-e, tudod - régen -
Elbolyongtunk künn a réten
S karjaimmal, kedves alak,
Átfogtalak, átfogtalak?!
E világon vannak nék még,
Kiknek szeme lángokban ég,
Bármi szépek, bájlók azok,
Nem olyanok, nem olyanok!
Szemeidnek bájló fénye
Ráhullt lelkem éjjelére,
Estcsillagnál szebb vagy nekem,
Szép kedvesem, szép kedvesem!
Őszi napok egyre szállnak,
Lombja lehullt a vén fának,
Éket, pompát elvitt az ősz...
Miért nem jössz, miért nem jössz?! 

(1889)
Brán Lőrinc fordítása

3 megjegyzés:

  1. Eminescu versének szépsége elbűvölő - megfoghatatlan...

    M

    VálaszTörlés
  2. Erdélyi származásomtól fogva már iskolás koromban volt alkalmam megismerni a verseit.A román irodalom legnagyobb költője,valóban gyönyörű versei vannak...

    VálaszTörlés
  3. Én - sajnos - csak néhány éve ismerem költészetét, de páratlan értéket képvisel számomra.

    Üdvözlettel - Miki ( M )

    VálaszTörlés