Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 15., vasárnap

Válóczy Szilvia: Mámorkép [+18]


 

Felettem állsz…
Hűs habodból,
Vágyam szít
Gejzíri csodákat…
S homorú testem lankáira
Úgy szökell
A tejízű éden,
Mint robogó gyorsvonat,
Mi meg sem áll
Míg célját nem érte.



Hála szorítja
Remegő ajkaidból
Halk szavadat,
Izzó leheleted fut
Gömbölyű csúcsaimra,
S én kezemmel festem
A kéj színét
Medencém fölé…
Férfiúi büszkeséged
Örök mámorképét.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése