Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2011. május 26., csütörtök

Vigyázz a szóra



Vigyázz a szóra,
mit ígérsz szerelmesen,
melytől sír a tollad,
amíg verset írsz,
mely túlcsordul belőled
egyre hevesebben,
szívedben nincs jajszó,
Te mégis egyre sírsz.

Vigyázz a szóra,
mely súlytalanul lebeg
és ugyanúgy múlik,
mint mi sosem volt,
mely mint fájó búcsú
könnyágyon remeg,
majd emléke sem marad,
hogy egykor ostromolt.

Vigyázz a szóra,
mit elhallgatsz előlem,
hisz maradék szemérmed
némasága ez,
mely görcsös gomolyba
hullámzik velődben
és belülről rágva,
mélyen megsebez.

Vigyázz a szóra,
mit kimondasz félénken,
könnyen eltévedhet,
mint anyátlan kisgyermek,
céltalanul bolyong,
és elárvult féltében
halk vágyába bújva
tán Téged sem ismer meg.

Vigyázz a szóra,
mit könnyedén elejtesz,
és mégis kong, mert üres,
akár a csengő érc,
mely hasztalan születik,
s mit hamar elfelejtesz,
de belém ontja mérgét
mielőtt ködbe vész.

Vörös Liliom


3 megjegyzés:

  1. Drága Ernő,
    megtisztelő ilyen gyönyörű, igényes környezetben jelen lenni! Szívből köszönöm!:)
    Puszillak: Dana

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű és mélyen igaz gondolatokkal teli ez a vers.
    Köszönöm, hogy itt is olvashattam, kedves Ernest

    VálaszTörlés
  3. Gyönyörű ez a vers

    "Vigyázz a szóra,
    mit kimondasz félénken,
    könnyen eltévedhet,"...

    Valóban,vigyáznunk kell a szavainkra,hogy vele másnak ne ártsunk,ne okozzunk lelki fájdalmat...

    VálaszTörlés