Aranyszálú füvek

Hagyj még kicsit aranyszálú füvek
sörényében heverni
Vállalom létezésem kockázatát
a felettem kőröző viharmadarak miatt
Még alakítanék történéseim arculatán
tovább gömbölyíteném bizonyosságaimat
legföljebb ismét levetíted a világ nagy újrakezdését

Csillagmennyezetemre
nézd felhő-lidércek rontanak
pedig lelkem szelíd hullámok partját keresi
Ma lakhatatlan ház vagyok
Hurrikán tépte otthon a szívem
Szánalmasan süppedő ereimben sáridő csorog

Engedd látóhatár szélén vágtató
szikár magam utolérnem
Hadd szállhassanak ki hajzatom fészkéből
pacsirták kései ivadékai
Hadd vessen röptük íve lángot
felperzselt időm csonkjain

A világ becses pillanata hadd legyek
testek beteljesült nyara
lassú kéj csendes imája
vagy jelöld ki helyem szembogarad vermében
hogy fénye kihunytával múlhassak el

Pethes Mária