Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. június 3., szerda

Érzés



Az érzés, ha felébred
el nem enged,
magának akarva
választ nem hagyva,
áramlik benned.
Véredben érzed
ahogy fáj,
ha utat talál.
Tudat ellenáll,
de hallja már
hívó szavát,
suttogva, halkan
engedi lassan,
mindenhova eljusson.
Ereidben lüktet, s félsz
ha már semmivé lesz,
elmúlik e csodás varázs
s marad a bús magány.
Ellene tenned kell
hittel, szerettel
végtelen türelemmel,
s az érzést el nem veszted
szétáradva jelez,
szívedben ott van veled.

Alexandra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése