Erdélyi fák között

Erdélyi fák között egy évben kétszer hull a falevél.

Õsszel, – mikor a hervadás leszáll

s az árva fák közt zúgni kezd a szél.

És tavasszal, mikor a holt mezõkre

az élet lüktetése visszatér.

Nálunk akkor is hull a falevél.

Nálunk akkor is búsak a lelkek,

mikor a rónán pacsirta dalol,

úgy ég olyankor, úgy fáj valahol…

Tavaszi szél még jobban megcibálja itt a fákat,

s mi megmaradt: emléke régi nyárnak,

az a kevés is mind, mind lepereg...

Erdélyi fák között, én nem tudom

miért, – de kétszer hullanak a levelek...

Wass Albert