Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. szeptember 12., szombat

Hallgatsz,és én is hallgatok...



Sápadtnak tűnsz a félhomályban,
és érzem, hogy én is az vagyok,
míg időtlen hálót sző a csend
te hallgatsz, és én is hallgatok.

Véget nem érő mozdulattal
ölel most minket a némaság,
magába zárja kimondatlan,
szerelmünk összes jajszavát.

Kormányos Sándor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése