Hiányzik…

Szennyes magamra írtál szűz-fehér tintával,
S asszonykezed lágy vonásai
Most kérges szakadékká lettek bennem.

Tisztaságod megrémített,
Szavak szakadtak belém,
És gyáván fordultam a könnyebb út felé.

Éltem megalkudva messze,
Mégis mindig veled,
Képeid felett merengve
pörgettem volt szavaid rózsafüzérét.

Mézízű tested ma is görcsbe ránt
… hiányzik a szemed.

_Vojazs