Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. szeptember 12., szombat

A remény

.

..Sorsunk felett hídként ível a remény,
Hogy lehet még szebb ez a szürke világ.
Nem tör pálcát felettünk a kárhozat,
Hisz a szakadék mélyén is nőhet virág.

Ha sötét felhőktől terhes az égbolt,
S az imádságokat elnyomja a zaj,
A szív olyankor is tudja a dolgát,
Ha túl nagy benne a fájdalmas moraj.

A rózsa lágy szirmát óvja a tüske,
Hogy viruljon hosszan, mint a kikelet,
S lelkünkben a remény úgy kap erőre,
Mint mikor tavasz űzi a zord telet.

Sárhelyi Erika



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése