egyedül álltam ott a csenddel
ketten néztük a sok sárga csillagot
ahogy egyre halványodtak
és beleolvadtak a hajnali ég puha-fehér párnájába
kicsit megrázkódtam
ingem alá bújt be hideg-nyirkos karjaival a hajnali szél
szólni akartam
de a csendhez csak bolond beszél
így hát hallgattam tovább
… és fáztam
Komáromi János
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése