Tudod, az jutott eszembe,
hogy az ember
egész élete haldoklás.
Haldoklás attól a perctől,
amikor először rosszul lépett,
amikor lelépett a saját útjáról,
azóta egyfolytában csak fuldoklik.
De mert nem tudja, azt hiszi él.
Azt hiszi, hogy ez az élet.
Ha pillanatra levegőt kap,
hiszi, itt a boldogság.
És nincs ki megváltsa,
míg az ember a kereszten van,
hiába a másik kereszthalála.
Nincs feltámadás, amíg rossz az út.
Addig csak sok kicsi halál van.
Az ember csak magát tudja megváltani,
ha megtalálja.
Magát.
Az az út.
A saját út.
Csak akkor van valódi feltámadás.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése