Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.
2011. augusztus 18., csütörtök
Csokorba szedném...
Formálnám, faragnám
a gyönyörű rímeket
csokorba gyűjteném
a legszebbeket,
legszínesebbeket
és feléd küldeném…
Hogy tudd, hogy lásd,
hogy érezd
hiába az enyém,
minden vallomás
miattad született!
Varázsod ihletett
s minden azóta,
hogy megszerettelek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése