Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. január 23., péntek

Elérhetetlenül



Szempilláim alatt érzem,
Ahogy betűid haladnak,
Végig… a végtelen nagy csendben,
Eláradnak bennem… oly nagyon szeretlek…
Hívlak… kereslek, minden pillanatban,
Emlékeid emelkednek fel a Nappal,
Ragyognak az Égen… a tejfehérségben,
Elérhetetlenül…

Mirian

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése