Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. március 6., péntek

Első szerelmem



Első szerelmem annyi volt csak,
Hogy, szemedbe néztem,s fogtam kezed.
Egy mosolyod,szavad volt csak minden,
De nekem elég volt akkor egészen.

Úgy őrzöm e mosolyt,
Miként a napsugárt a tenger,
Mélyen,eltakarva mások elől,
Felejthetetlen, nagy szerelemmel.

by Doke

2 megjegyzés:

  1. Szia Ernest!

    Örömmel tölt el,hogy versem másnak is jó érzést közvetít,s külön öröm azt más oldalán,blogjában olvasni.
    Köszönöm.
    Doke

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű kis versike és valóban jó érzést közvetit,szép emlékeket idéz föl.

    VálaszTörlés