Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. március 25., szerda

Elveszett percek



Mint nyílt sebből
cseppenként az élet,
lassan szivárgó idő,
zsigerekben remegő
örökös féltés,
évekké dagadó üresen
pergő percek
neked sok van, nekem kevés

Mondd, van pillanat, hol
időnk összeér?

Destiny


1 megjegyzés: