Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2009. március 25., szerda

Tűzzé lobbannék benned!



Ébredő testem
megrezzen,
az éjszaka született
érzések
még benne élnek,
rólad mesélnek.

Érintő csókjaid
már lepergett percek,
de ott vagyunk
az idő homokóráján,
egy-egy homokszemben.

Bőrömön még
pihen illatod,
álmot-őrző tekintetemben
rejtem a tegnapot,
mely lelkemben
nyomot hagyott.

Öledre simult vágyaim
emlékeim közt hevernek,
kutatón keresnek!
Újra és újra
tűzzé lobbannék benned!

vadrózsa


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése