Arra gondoltam, vissza kellene menni az időben. Az ősmeztelenségig kéne utazni, oda, mikor először gondolta az ember, hogy levéllel takarja a testét, mert meglátogatta a szemérem, és mert szemérmességében takargatni valónak gondolta, szemérmetlenné tette önmagát. Mert a szemérem, és a szemérmetlenség egymás után születtek egymás nélkül nem léteznek, egymásnak testvérei, elválaszthatatlan ikertestvérei. Miattuk nem szabad a gondolat, miattuk öltözött a lélek jégpáncélba, általuk lett illő és illetlen szeretet. Miattuk fagyott meg a tűz, miattuk lett álszent és hazug a világ.
.kaktusz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése