Csöndes éj van.
Megint.
És vége van. Valaminek.
Szépen.
Halkan fáj.
Mert...mindig véget ér valami.
(Itt kell gyengéden térdre rogyni)
Valami ...ami a valóságban
csupán szorító akarat.
De az is ...ami csak képzelet.
Mert az
maga
a lesütött szemmel átélhető
maroknyi élvezet.
...
Késő van már.
Erősödnek a hangok.
Gyengül az értelem.
És a mellkasom is zihál...
Kimegyek az erdőbe.
Ide járok ...Szeretkezni.
Meg Imádkozni.
Istenhez.
Mint az erdei-vadak.
Jó így.
Jó itt..,
ahol az egyetlen nemes gesztus: - a légzés..
Málna
...ezt a gondolatom...még vissza-olvasni is fájt...
VálaszTörlésKöszönöm,hogy itt lehet.
Nálad.
Málna