Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. november 23., kedd

Mikor átölelsz...




Mikor átölelsz, megszűnik az idő
védtelenné válik ölemben a vágy
mint a vízesés, önnön robajától
különválasztódik múltunktól a mánk…

Mikor átölelsz, mérget old a lélek
a perc tüzében vágyok elveszni
mosolygó reménnyé változik az élet
kínzó szomjam dühét szerelmed elfedi.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése