...az esőcseppek csak a természet elfedő segédkezei, hogy ne tudd minden csepp egy-egy könnyem, amit a másodpercek fojtogató keze présel ki megfáradt, utánad sóvárgó lelkemből, az elhajló kukoricatáblák összeroskadva könyörögnek utánad, és minden suhanó hangjukkal nevedet kiáltják a semmitmondó messzeségbe...hiányzol Édesem, a mennybolt is utánad rogyadozva haldoklik és utolsó sóhajával eltörli a világ múlandóságát, hatalmas viharával...
Moha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése