Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. május 12., szerda

Az érzések orom-díszén






keleti fényben
északi ködben
az érzések orom-díszén
hiányod reszket
oszlop-erdős csarnokai
üresek Nélküled

féltelek

a végtelen riadt csendjében
tártan hagyott szíved
csodákról álmodó hited
-nehogy-
mint fénybogár az éjben
egy kék villanással
elvesszen

jön egy
selyem-zajjal
hasadó hajnal
s mosolyt ültet
a harmat-könnyes rétre
-lázak tusájától
elgyötört lelkedre

… ott leszek!

newyear


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése