Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. május 30., vasárnap

Válóczy Szilvia A test éhségére






Ügető vad vágyad
Combjaim között úgy vágtat,
Oly erővel,
Hogy gejzírként tör fel
Gyengéd áramod,
S a percet sem számolod,
Mikor magasan repülsz,
Mikor karjaim közt aléltan szenderülsz.

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)