Nélküled perdül, dobban a láb,
Büszke közönnyel szárnyal a láng.
Ébred a mámor, pirkad a láz,
Ringat az ének, reszket a tánc.
Átszövi dallam, tétova-szűz,
Elszökik innen, álmos a tűz,
Keskeny a járat, elfogy az út,
Elcsitul bennem halkan a múlt.
Szabó Edit Irma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése