Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2010. május 24., hétfő

Kovács Erika :Ma nem...






ma nem állok szóba
az idővel
tépett foszlányokban
dobálja az emlékeket
elém

ezért ma

kerestem benned
egy csendes zugot
s bekucorodtam
moccanatlan

könnyek nélkül sírok
pedig csak a
karod hiányolom...


2 megjegyzés:

  1. Számomra megtisztelő, hogy blogodban lehet versem.
    Köszönöm....

    VálaszTörlés
  2. Verseid nagyon kedvelem,érzem a mély mondanivalóját ami nagyon közel áll a lelkemhez.
    Érzem a lelked világát,fájdalmát,vágyát és szépségét.
    Gratulálok a verseidhez
    Köszönöm

    VálaszTörlés